Az igazság

Kentint elvitték a szülei haza,egy rendes kivizsgálásra,hogy biztos nincs e nagyobb baja.Most megint egy hétig nem fogom látni.De Louis megígérte,hogy tartunk egy tesós napot,tehát csak ketten leszünk egész nap.

*Otthon

-Szia Louis!Akkor mi az első program mára?

-Hát ami azt illeti...-

-Ne csináld ezt!Megígérted,hogy együtt leszünk!

-Együtt leszünk,ne aggódj,csak van egy kis elintézni valóm!

-És mi az a fontos elintézni való ami nem ér rá holnapig?!

-Hát...tudod...be kell vásárolni,meg aztán...ööö...fontos és kész!

-Louis,ha meg gondoltam magad,mond azt,csak ne hazudj!Tudod,hogy azt utálom!

-Hogyne szeretnék veled lenni!Csak van egy fontos dolgom és kész!Sietek vissza,ígérem!

-Na jó legyen...de siess!

-Oké sietek!Na szia!-mielőtt bárki azt hinné,hogy bedőltem ennek az ócska dumának,elárulnám,hogy nem!Nagyon érzékeny vagyok a hazugságokra!Észre veszem ha valaki hazudik nekem,márpedig ez az volt,méghozzá eléggé béna...és ki is fogom deríteni hova ment Louis!Követtem egészen a parkig.Folyamatosan hátra nézett,mintha tudná,hogy követem,de szerencsére nem vett észre egyszer sem.Ezt nem hiszem el!Hova tűnhetett?Már a kapunál jártam,amikor észre vettem egy papírt,amit Louis hagyott el,amin ez állt:

   "Tisztelt gyám!

  Szeretném felhívni figyelmét,hogy 14 éve kötöttünk egy szerződést,miszerint Ön Molli Swan hivatalos gyámja!Ebbe a szerződésbe úgy egyeztünk bele,hogy Ön 5 évente frissíti ezt,és fizet egy bizonyos összeget.A szerződésbe az is le van írva,hogy miután Molli Swan betöltötte 18. életévét,Ön köteles elmondani neki mindent,valamint,ha nem így járul el,akkor a kislány vissza kerül hivatalos gyámjához!

A mihamarabbi viszont látásra:Gyámügy!(aláírás,pecsét)" .

*Parkban

-Akkor most i van?!Még sincs semmi közöm Louis-hoz?!Nem értem!Muszáj haza mennem,ezt fel kell dolgoznom!-egész úton haza felé azon gondolkoztam,hogy mi lehet ez az egész.Amikor haza értem azonnal felhívtam Oliver-t,hogy jöjjön át,valamit meg kell vele beszélnem.Először nagyon tiltakozott,de mikor elmondtam neki,hogy Louis nincs itthon,szinte már hallotta is a csengőt.

*Otthon

                                      *ding-dong*

-Megyek már!

-Olvier!Ő meg mit keres itt?!Nem mintha nem örülnék neki,de én veled akarok beszélni,nem vele!

-Bocsi,de tudod,hogy nem hagyatom őt egyedül.A végén mégy szét szed valamit...vagy valakit,de azért ne menjünk bele ennyire a részletekbe.

-Nem fogok zavarni!Beszélgessetek csak nyugodtan!-szólt oda James.Be mentünk a szobámba,és elő kotortam Oliver-nek a papírt.Oda adtam neki,de nem láttam azt a döbbenetet az arcán amire számítottam.

-Na?Mit gondolsz?-kérdeztem.

-Molli!Valamit el kell mondanom!

-Várj,kitalálom!Egy titkos ügynök vagy,erről nem lenne szabad tudnom,és ezért mos meg kell ölnöd!Ezek után már ezen sem lepődnék meg!

-Majdnem...arról van szó,hogy én ezt már tudtam.

-???-ezek után földre rogytam.Ott ültem,és bambultam ki a fejemből.Ekkor Oliver is leült mellém,és együtt érzően nézett rám.Én erre akarva,akarva akaratlanul megcsókoltam.